Az FW25-ös letörött tükre Montrealban
"Roppantul zavart, különösen akkor, amikor belógott a pilótafülkébe, és nekiütődött a kezemnek. Néha szemből ütődött a sisakomnak. Nem tudtam mi zajlik mögöttem, de a csapat szólt, amikor Fernando a vége felé megközelített. Nem aggódtam, mert korábban megelőztem és tudtam, hogy túl sok leszorítóerővel megy, így nincs esélye rá, hogy megelőzzön az egyeneseben." -mondta a Williams FW25-ös autójáról leszakadt tükörről a kolumbiai Juan Pablo Montoya. A tükör nem csak Montoya, hanem csapattársa, Ralf Schumacher autójáról is letörött. A második helyet megszerzett német pilótát is zavarta az össze-vissza himbálódzó alkaltrész. "Nagyon zavaró volt, mert néhányszor a sisakomnak ütődött, amikor fékeztem az első kanyarban." -mondta Ralf.

Természetesen a Formula 1-es autókra szerelt tükröknek is meg kell felelniük a Nemzetközi Automobil Szövetség szigorú előírásainak. A tükröző felületnek 150 milliméter szélesnek és 50 milliméter magasnak kell lennie. A tükröket a szövetség szabályainak értelmében úgy kell felszerelni az autókra, hogy a pilóták számára tökéletesen láthatóak legyenek. Ellenőrzését az FIA egyik technikai képviselője végzi, mégpedig úgy, hogy miközben a pilóta a fülkében ül, az autó mögé előre fixált távolságra elhelyezett tábláról kell leolvasnia egy szöveget.

A McLaren MP4/17D egyik tükre
A tükrök tervezéséért a csapatok aerodinamikusai a felelősek, hiszen ez a komponens a légáramlat szempontjából roppant fontos helyen található a karosszérián. Az autó tervezésekor nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a kasztnin hová helyezik a tükröket. A formának aerodinamikailag optimalizáltnak kell lennie. Előbb szoftveresen, aztán pedig a szélcsatornában vetik tesztelés alá. Fontos tényező a tükör tervezésekor a súly is, hiszen ez az elem viszonylag magasan található a karosszérián, és a tervezőknek ügyelniük kell az autó súlypontjának lehető legalacsonyabban tartására.

A súlycsökkentés miatt a vázat és a rögzítőszárat szénszálból készítik, míg a tükrözőfelület egy Perspex nevű anyagból készül, annak tartóssága és biztonsága miatt. Az egységet titániumból készült illesztéssel erősítik a karosszériára. A tükörnek bírnia kell a légáramlat és a motor miatt a karosszérián fellépő vibrációt is, ezért a rögzítés megtervezésekor ezt is figyelembe kell venniük a mérnököknek. A tükröző felület viszont szilárdan van rögzítve az egység vázához, hogy elkerüljék a tükrözött kép torzulását. A Kanadai Nagydíjon a Williams istálló esetében éppen az imént említett vibráció volt a ludas a tükrök kasztniról való leszakadásában. Patrick Head technikai igazgató 'diagnózisa' szerint az FIA által előírt, a tükrökbe szerelt mini-tévékamerák miatt megváltozott a vibráció, ami a rögzítőszárak töréséhez vezetett.

"Meg kell próbálnunk nem rászerelni a kamerát. A Nemzetközi Automobil Szövetség elvárja tőlünk, hogy alkalmanként ráerősítsük, de a kamera súlya miatt ez történik. Megváltoztatja a vibrációt, és az alján eltörik a rögzítés. Jobban oda kell erősítenünk." -mondta Head.
A versenyzők menet közben nem tudják pozícionálni a tükröket. Nehéz dolguk lenne, hiszen figyelmüket leköti a száguldás, és az is biztosra vehető, hogy vezetés közben idejük sem lenne efféle műveletek végrehajtására. Egy kis csavar segítségével a boxban viszont van lehetőség a tükrök pozíciójának állítására. A mérnökök előszezonbeli munkájának köszönhetően ezek az elemek az évad első futamára szinte mindig elnyerik tökéletes helyüket és beállításukat. A minden tekintetben speciálisnak mondható Monacoi Nagydíjon természetesen az év során más helyszíneken használt tükrök nem felelnek meg. A pilótáknak ugyanis tökéletes rálátást kell biztosítani az első kerekekre, hogy a roppant szűk városi pályán minél közelebb tudjanak menni a szalagkorláthoz. Egyes modelleken a tükrök valamelyest takarják a kerekeket, így az ilyen autókat versenyeztető csapatoknak nemcsak át kell helyezniük az egységet, hanem újra is kell tervezniük azt. Ugye említenünk sem kell, hogy a Nemzetközi Automobil Szövetség szigorú szabályainak megfelelően...