Fernando Alonso nyert a Hungaroringen

Fernando Alonso nyerte a vasárnapi Magyar Nagydíjat, s ezzel megszerezte saját, valamint a Renault első modernkori győzelmét. Baumgartner Zsolt sporttörtrénelmet írt, amikor rajthoz állt a Forma-1-es versenyen, s elismerésre méltó szereplés után az autója hibájából adta fel a küzdelmet. A VB még szorosabbá vált.

Fernando Alonso nyerte a vasárnapi Magyar Nagydíjat, s ezzel többszörösen sporttörténelmet írt, hiszen a Forma-1 fél évszázadának legfiatalabb futamgyőzteseként a Renault modern korszakának első diadalát aratta, ráadásul ő az első spanyol, aki felállhatott a dobogó tetejére. Alonso olyan elsöprő lendülettel vezetett, hogy a megújult Hungaroringen egyáltalán nem talált méltó ellenfélre, és nem csupán a címvédő Michael Schumachert, hanem a másik Renault-t kormányzó Jarno Trullit is sikerült leköröznie.

Ám a 18. Magyar GP nem csak ezért fog előkelő helyre kerülni a történelemkönyvekben, hanem azért is, mert hazai közönsége előtt pályára léphetett a Forma-1 első magyar résztvevője. A Ralph Firman szombati balesetéből profitáló Baumgartner Zsolt maximálisan kihasználta a váratlanul jött helyzetet, s elismerésre méltó teljesítmény nyújtva 35 kör után, a Cosworth motor hibájából adta fel a küzdelmet, miután folyamatosan versenyképes időket autózott.

Jól vizsgázott a modernizáció céljából átépített Hungaroring is, hiszen a meghosszabbított célegyenes végén az eddiginél több előzést láthattunk.

Szerencsére a rajtnál sem történt baleset, ami az első kanyar szűk bukótere miatt különösen veszélyes lehetett volna. A pálya baloldali, tisztább feléről induló autók rakétaként lőttek ki, míg a poros oldalon lévők látványosan lassabban indultak el. Alonso magabiztosan védte a pozícióját, a két McLaren szépen eljött, a Williamsek viszont eltűntek a kavarodásban, és amíg Juan-Pablo Montoya és Ralf Schumacher egymással volt elfoglalva, Michael Schumacher ügyesen bebújt melléjük a Ferrarival.

A második helyet a jaguaros Mark Webber örökölte, mögötte Rubens Barrichello, Kimi Räikkönen, Jarno Trulli, David Coulthard, Michael Schumacher és Montoya gyorsított ki az első kanyarból. Ralf Schumacher azonban megpördült, és a mezőny végéről kellett folytatnia a versenyt, miközben a rajtnál beragadó Cristiano da Matta egy kör hátránnyal kezdte meg a felzárkózást.

Barrichello a 3. körben, a sikánban megpróbált elmenni Webber Jaguarja mellett, de levágta a kanyart, s nagy igyekezetében, hogy visszaengedje az ellenfelét, mások is megelőzték, így vesztett két helyet.

Alonso azonnal 1.5-2 másodperccel gyorsabb köröket autózott a többieknél, és a 7. körben már 15.5 másodperces előnyre tett szert Webberrel szemben, miközben az ifjabbik Schumacher rohamléptekkel megkezdte a felzárkózást az élmezőnyhöz, s egymás után előzte meg a vetélytársait.

A várakozásoknak megfelelően a versenyzők többsége három kiállásos boxtaktikát választott, a kerékcserék sorát a jaguaros Justin Wilson kezdte meg. Az élbolyból Alonso hajtott ki először a boxutcába a 12. körben, s ezután rövid időre elvesztette a vezetést, mert Räikkönen mögé tért vissza a pályára.

A futam első kiesője Jacques Villeneuve lett a műszaki hibával küszködő BAR-Hondával a 15. körben, ezzel egyidőben Trulli és Räikkönen, majd Barrichello és Montoya kiállt a boxba. A Schumacher testvérek egyszerre cseréltek kereket, Ralf ekkor már közvetlenül bátyja mögött autózott.

Coulthard ezután 10 másodpercig tartózkodott a boxban, jelezve, hogy a többséggel ellentétben csak két kiállást tervez, s ez a taktika be is jött számára, hiszen a 9. helyről rajtolva végül feljött ötödiknek.

Ahogy Barrichello megkezdte a 19. körét, s a célegyenes végén ráfékezett, a Ferrari bal hátsó felfüggesztése hirtelen eltört, és az elpattogó kerék mellett tehetetlenül elszáguldva az autó frontálisan a gumifalnak ütközött. A brazil versenyző szerencsére sértetlenül szállt ki a roncsból.

Utolsóként Heinz-Harald Frentzen gurult ki a boxba, de a merész taktika hiábavalónak bizonyult, amikor 28 körrel később a Sauberjéből kifogyott a benzin.

Mire Alonso sort kerített a második kerékcseréjére, és előnyének köszönhetően megtartotta a vezetést Räikkönen előtt, Giancarlo Fisichella Jordanjében ismét felmondta a szolgálatot a Ford motor. A csapattal ez nem először fordult elő a hétvége során, s mint perccel később kiderült, nem is utoljára, hiszen Baumgartner első Forma-1-es versenye is hasonló okokból ért véget.

Baumgartner addig egyenletes teljesítmény nyújtott, végig 1:26-1:27-es köröket autózva gyakran gyorsabb volt Jenson Button BAR-Hondájánál, és Nicolas Kiesa Minardiján még egy előzést is sikerült végrehajtania.

Közben lezajlott a kiállások második fordulója, és Olivier Panis Toyotája műszaki hiba miatt már ki sem jutott a boxból. A 37. körben az ekkor már a 3. helyen autózó Montoya 1:22.095-tel, a sok üzemanyaggal töltött Williams-szel beállította a körrekordot a megújult pályán. Néhány perccel később aztán Wilson csatlakozott a kiesők sorához, mivel látványosan elfüstölt alatta a Jaguar.

Ralf Schumacher továbbra is kitartóan küzdötte magát előre a mezőnyben, a 45. körben már sikerült elvennie a 4. helyet Webbertől, mielőtt Alonso harmadszor is a boxba hajtott, majd immár végleg megtartotta a vezetést.

A Coulthard mögé beszorult Michael Schumacher utolsó kerékcseréjét hiába hozták előre, mert balszerencsés módon hamarosan egy másik lassabb versenyző, Trulli sarkában találta magát, akitől 18 kör alatt többszöri próbálkozás után sem tudta elvenni a 7. helyet.

Az utolsó percekben már lazító Alonso lekörözte az egymással viaskodó Schumacher-Trulli párost. Nem sokkal később a VB-győzelemért hajtó Montoya okozott feszült másodperceket a Williams-boxban, mert az egyik jobbosban kipördült, és csapattársa, aki addig 11 másodperccel mögötte autózott, néhány méter híján megelőzte, mielőtt vissza tudott térni a pályára.

Alonso végül 22 évesen és 26 naposan simán győzött, mögötte a jól vezető és taktikázó Räikkönen ért célba, visszaküzdve magát a világbajnoki cím esélyesei közé. A McLaren finn versenyzője az összetettben már csak 2 ponttal van Michael Schumacher és 1-gyel Montoya mögött, így három fordulóval a szezon vége előtt az utóbbi évek legizgalmasabb végjátékának nézünk elébe. A Ferrarinak körömszakadtáig kell harcolnia, ha meg akarja védeni a címét, a konstruktőrök között a Williams már át is vette tőle a vezetést.

A 4. helyen, néhány tizedmásodperccel csapattársa mögött Ralf Schumacher futott be, jócskán megelőzve a versenyen ismét remeklő Coulthardot, valamint Webbert, aki a futamon minden erőfeszítése dacára sem tudta tartani a lépést az éllovasokkal. Trulli és Michael Schumacher után a sauberes Nick Heidfeld pillantotta meg a kockás zászlót, majd Button, a toyotás Cristiano da Matta és a két Minardi következett.

Az augusztusi hőségben a Bridgestone mindössze egy pontocskával gyarapította a számláját Schumacher révén, a Michelin tehát a várakozásoknak megfelelően ismét kiütéses, 38:1 arányú győzelmet aratott ellenfele fölött.

 Fernando Alonso a futballt is háttérbe szorította Spanyolországban.

A csodaszámba menő tény természetesen a Forma-1-es pilóta Magyar Nagydíjon aratott sikerének köszönhető, amely után valamennyi napilap címlapján a Renault-versenyző díszeleg. Alonso lakhelyén, Oviedóban valóságos karnevált rendeztek a szurkolók, az El Pais című lap pedig - bár még csak augusztust írunk - az Év Emberének kiáltotta ki a mogyoródi győztest Hispániában.

Renault F1 Tean: Megvan az első győzelem!

A Renaultok egész hétvégi uralma a versenyen teljesedett be, spanyol pilótájuk, Fernando Alonso ugyanis magabiztosan nyerte meg a Magyar nagydíjat. Így élete első győzelmével megszerezte a Renault első győzelmét is a sportágba való visszatérése óta. Csapattársa, Jarno Trulli is szépen versenyzett, igaz a roppant kiélezett küzdelemben a 7. helyen intették le, de így is megelőzte a világbajnokság éllovasát, Michael Schumachert.

Fernando Alonso:
"Sokszor mondtam már ebben a szezonban, hogy ez életem legszebb napja. Az autó tökéletes volt, a stratégia szintén, és egy kiegyensúlyozott versenyt futottam. Volt egy kis problémánk pénteken, azonban a csapat keményen dolgozott ezek felett. Személy szerint, nagy köszönetet akarok mondani az egész csapatnak, itt a pályánál és a gyárakban lévőknek, Angliában és Franciaországban. Büszke vagyok arra, hogy a Renaultnál versenyezhetek: nyerhetek a számukra, és az első versenyző lehetek, aki az országomból nyer, ez egyszerűen fantasztikus."

Jarno Trulli:
"Mindenek előtt ez egy különleges nap a csapat számára és gratulálnom kell Fernandonak és a csapatanak. A versenyem egy kitűnő rajttal kezdődött, mindent megtettem Rubens hibájáig, hogy utolérjem, jó csatánk volt. Ámbár az első kiállásom után rögtön elvesztettem a tapadást: az autó mindenhol csúszkált. Csalódást keltő, hogy pozíciót vesztettem, összehasonlítva azzal, ahová kvalifikáltam magam, azonban sikerült úgy intézni a dolgokat, hogy magam mögött tudtam tartani Michaelt a végső kiállások előtt."

Flavio Briatore - ügyvezető igazgató:
"Ez egy fantasztikus nap a Renault, a csapat és Fernando számára. Tökéletes versenyt futott, és helyesen választottunk ki a stratégiát is. Ez a győzelem megmutatta a Viry-Chatillonban és Enstoveban dolgozó emberek munkáját. A peszgő íze jó: mindennnél keményebben fogunk dolgozni, hogy biztosak legyünk abban, a következő győzelem már nem várat sokáig magára."

Pat Symonds - főmérnök:
"Úgy gondolom véglegesen is megmutattuk a csapat által az idei évben véghezvitt fejlődést, és az igéretünket is megmutattunk az egész szezon alatt. Mindig jó győzni, különösképp egy olyan uralkodó helyről, mint a pole. Az verseny előtt biztos voltam abban, hogy nagyon sokan túl aggresszívnak vélik a stratégiánkat: úgy gondolom igazoltuk a döntésünket. Nem szabad elfelejtenünk Jarnot sem, aki helyesen küzdött a verseny alatt, és nagyon jól csinálta Michael feltartását a későbbi szakaszban. Gratulálnom kell az egész csapatnak, s mindazoknak, akik a mai győzelmünk mögött állnak, beleértve a partnereink által végzett kitűnő munkát is."